Jól figyelsz? Tények és tévhitek

Az emberi figyelem sokkal összetettebb annál, minthogy temérdek megfigyeléssel vagy ötlettel általános következtetéseket vonjuk le. Egy külföldi szemkamerás kutatás a webdesign és a reklámgyártás alapjait rengeti meg azzal, hogy sok éven keresztül alapelvnek hitt mítoszokat cáfol tipográfiáról, arcokról és figyelemről.

Webdesign készítésekor a legfőbb szempont, hogy oldalunk egyes elemei vonzzák az olvasók tekintetét. Erre különböző általános szabályokat találunk, mint például a nagyméretű betűtípusokkal vagy az emberi arcok figyelemfelkeltő hatásával kapcsolatban. De vajon ezek az apró trükkök valóban működnek? Miért nehéz ezeket az öröknek hitt regulákat megállapítani, vagy éppen alátámasztani? Íme, három meglepő szemkamerás eredmény!

1. Mítosz: az emberi arcok azonnal felhívják a figyelmet, minden esetben

Ez talán az interneten fellelhető legáltalánosabb feltételezés. Úgy tartják, hogy humán természetünknél fogva keressük és megnézzük az emberi arcokat, hiszen egy másik ember arcára ránézni az emberi agy számára merőben mást jelent, mint bármilyen terméket megnézni. Ekkor egyfajta szociális érintkezés jön létre, így nagyobb érzelmi töltést hordoz.

A cáfolat:
A fenti állítás az esetek többségében igaz, ám vannak kivételek. Az igazság az, hogy mi emberek, valóban szeretjük az arcokat, és olykor még tüzetesebben is megnézzük őket. Azonban az arcok képként való feldolgozásakor valójában csupán átfut rajtuk a tekintetünk, nem időzünk sokat.

A fentiekre remek példa a Levi’s nyitóoldala, melyen két ember szerepel. A bal oldali képen szemkamerás kutatásunk eredménye látható. A hőtérképen jól megfigyelhető, hogy az emberek többsége szinte meg sem nézte a képen szereplő férfiak arcát, sokkal inkább vonzotta a jól elhelyezett headline a tekintetet.

Egy másik jó példa egy hotel kereső honlap főoldalának tapasztalatai, melyen a boldog pár arcát szinte alig nézték meg, sokkal inkább a keresőmező és a cselekvésre való felhívás szövege vonta magára a figyelmet.

Az emberi arcokkal kapcsolatos másik általános felvetés a tekintettel áll kapcsolatban. Sokán úgy gondolják, hogy általános igazság az, hogy ahová a képen lévő arc néz, oda a látogató tekintete is magától elindul. Ha az arc a termékre, vagy egy feliratra irányul, akkor biztosak lehetünk benne, hogy minden látogató meg is nézi azt. Ez az állítás szintén nem minden esetben állja meg a helyét.

A Hilton Hotel nyitóoldalának hőtérképén megfigyelhető, hogy a felhasználók figyelme egyenesen a keresési lehetőségre irányul, majd az ajánlatokat nézik meg, ám nem fordítanak túl sok figyelmet a nőre, sem az arcára, és azt sem veszik figyelembe, amit néz.

2. Mítosz: a nagyméretű szövegek azonnal felhívják a figyelmet

„A nagyméretű szöveg nagyszerű módja annak, hogy felhívjuk a felhasználó figyelmét” – ezzel az állítással is sokszor találkozunk a szakmai oldalakon. Azonban az adatok azt mutatják, hogy ez általánosságban véve nem nagyon működik. Sőt, sok esetekben úgy tűnik, hogy a nagy betűtípusok éppen negatív hatással vannak a figyelem felkeltésére.

A vizsgálatok megmutatták, hogy a nagy szöveges elemek, bár vizuálisan „hangosak”, nem mindig tudnak velük mit kezdeni sőt, az egészen nagy betűk már kifejezetten zavarják az olvasást, ráadásul sok esetben „banner/reklámvakság” is előfordulhat. A következtetés tehát, hogy bár alapigazság az, hogy a nagyobb jobban látható, nem biztos, hogy nagyobb figyelmet is kap.

3. Mítosz: Az a mágikus erejű „ingyen” szó

Közgazdasági szempontból az „ingyen” verhetetlen, azonban manapság eléggé túlhasználták ezt a szót, ami miatt már szinte immunisak lettek rá az olvasók. Ebből következően egyáltalán nem biztos, hogy magára vonzza a tekintetet, mint ahogy az sem garantált, hogy kattintást generál.

Az „ingyen” szó tehát egyes esetekben megragadhatja a figyelmet, ám mással is készülni kell a felhasználók meggyőzéséhez.

Forrás: Eyequant blog

 

 

 

This article was written by: anita